|
A MTA Könyvtára
Kézirattárának egyik gyöngyszeme ifj. Pápai Páriz Ferenc
emlékkönyve, amelyet tulajdonosa másfél évtizedes európai
peregrinációjára (1711-1726) vitt magával. Ez az emlékkönyv, más
szóval album amicorum, amelynek gyakorlata a korabeli
Európában, így Magyarországon is általános volt, most
digitalizált hasonmás formájában is hozzáférhetővé válik a téma
kutatói és minden érdeklődő számára. A 18. századi Európa
szellemi életéről sajátos képet felvillantó albumot abból az
alkalomból tesszük közzé az interneten, hogy 2004. május 1-én
Magyarország az Európai Unió tagja lett.
Az album 122 lapján angol, dán, francia, holland, lengyel,
magyar, német és svájci személyiségek írtak be szép sorokat:
püspök, tanár, orvos, tudós, és nem is egy később híressé váló
diák, angol, arab, francia, görög, héber, latin, német, olasz,
provanszál, spanyol, szír nyelven, vagy akár több nyelven is
egyszerre. A bejegyzések általában idézetből, mottóból és
ajánlásból, a hely és időpont jelzéséből, valamint a bejegyző
aláírásából állnak, s lapozhatunk közöttük személyek, városok,
időpontok és oldalak szerint.
Az anyag bemutatását a bejegyző személyek életrajza, fontosabb
munkáik címlapjai, térképek és portrék teszik teljessé.
Az Albumot lapozgatva kézzelfoghatóvá válik az egykori
Európa sokszínűsége és összetettsége, s talán a különbözőségek
és a közös gyökerek elismerésén alapuló egység álma is, ahogyan
az már az első humanisták számára is természetes volt. |
| |
|
|
Kattintson ide, ha
lapozgatni akarja az Albumot,
olvasni Isaac
Newton bejegyzését, vagy idősebb Pápai Páriz Ferenc megható
búcsúját hosszú útra induló fiától.
(A linkek a Magyar Tudományos Akadémia
szerverére mutatnak, és új ablakot nyitnak meg.) |
|
Ifjabb Pápai Páriz Ferenc 1687
május 1-én született Nagyenyeden. Apja, idősebb Pápai Páriz Ferenc
az erdélyi fejedelem udvari orvosa volt, s nemzetközi szakmai
elismerést vívott ki magának. Különféle fontos orvosi munkák mellett
ő volt a legnépszerűbb korabeli latin-magyar szótár szerzője is. Ferencet
szülei tízéves korában Nagyszebenbe küldték német szóra, majd
szülővárosa, Nagyenyed európai hírű egyetemén, a protestáns
művelődés kelet-európai központjában tanult. 1711-ben a kor szokása
szerint hosszú – tizenöt évig tartó – peregrinációra indult a
protestáns Európa különféle akadémiáira, orvostudományt, filozófiát
és teológiát tanulni. Útját apja tervezte meg nagy gonddal, aki igen
jó, gyakran szoros baráti kapcsolatban állt a korabeli Európa
kiemelkedő tudósaival: ezek mindannyian meleg fogadtatásban
részesítették fiát.
Ferenc 1714-ban doktorált orvostudományból Halléban. Tanulmányait
ezután Leidenben folytatta, ahol sok más nagyenyedi diák érdekében
is közbenjárt. Tanult Franekerben is, majd 1718-tól 1726-ig
Angliában. Ez utóbbi periódust csak egy rövid svájci és hollandiai
út szakította meg 1719-ben. 1726-ban hazatért Erdélybe, ahol orvosi
praxist folytatott. A tanulmányok
mellett Pápai Páriz Ferenc fontos – és titkos – küldetése volt, hogy
a protestáns fejedelmektől és intézményektől pénzt gyűjtsön az
1704-ben és 1707-ben az osztrák csapatok által elpusztított
nagyenyedi kollégium újjáépítésére. Sikerült is tíz év alatt 7000
fontot összegyűjtenie, amelynek egy részét angol bankokban helyezte
el: ezeknek jövedelme egészen 1850-ig számos nagyenyedi diák
külföldi tanulmányait fedezték. Az
Európa legkülönfélébb szellemi központjaiban folytatott tanulmányok,
a kor legkiemelkedőbb tudósaival kötött ismeretség, és mindenekelőtt
titkos diplomáciai küldetése folytán Pápai Páriz Ferenc rendkívüli
ajánlások sorát gyűjthette össze album amicorumában, közöttük
többek között Newtonét és Halley-ét is. Albuma ilyenformán a
kor legjelesebb személyiségeinek bejegyzéseinek egyedülálló múzeuma. |
